Az Európai Unió természetszerűleg fontos feladatának tartja az Emberi Jogok védelmét. Legfontosabb emberjogi dokumentuma a 2000-ben elfogadott Európai Unió Alapjogi Chartája. (Az 1950-es Római Egyezményt az Európa Tanács fogadta el, nem tévesztendő össze az Európai Tanáccsal, az Európai Unió csúcsszervével!) A Charta összefoglalja az Európai Unió alapvető értékeit és azokat a (polgári, politikai, gazdasági és szociális) jogokat, amelyek minden uniós állampolgárt, illetve az Unió területén legálisan tartózkodó külföldit megilletnek. Ezeket a jogokat 2007-től az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége védelmezi, átvéve a korábbi Rasszizmus és Idegengyűlölet Európai Megfigyelőközpont feladatait. A.Lisszaboni Szerződés 2009-ben újra rögzíteti az Európai Unió polgárainak jogait, garantálja az alapjogi chartában rögzített szabadságokat és elveket, valamint kötelező jogi erővel ruházza fel a charta rendelkezéseit.
Az esélyegyenlőség elvét az antidiszkriminációs intézkedések hivatottak erősíteni: az Amszterdami szerződésben (1997) egy új, a diszkrimináció tilalmáról szóló cikkely találunk, melynek célja, hogy az Európai Tanács intézkedéseket tehessen a diszkrimináció leküzdése érdekében. 2000-ben az EU újabb két diszkrimináció-ellenes irányelvet fogadott el. Egyik a faji- vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról (a Tanács 2000/43/ek Irányelve), amely a faji megkülönböztetést tiltja a munkavállalás, oktatás, társadalombiztosítás és az egészségügy terén, valamint a szolgáltatásokhoz, árukhoz való hozzájutásban. A másik irányelv a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteit állitja fel (2000/78/Ek Irányelv). Ezt az irányelvet 2006 decemberére minden tagállam átültette, és megalkotta saját diszkriminációellenes jogi szabályozását.

2007, a Egyenlő Esélyek Mindenki Számára Európai Év logója

9. kép Eselyév logó