A hatályos magyar alkotmány nem választja külön az emberi és állampolgári jogokat. Az Alkotmány 54. §-a szerint minden embernek joga van az emberi méltósághoz. Az Alkotmány 70/A. §-a faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési helyzet mellett kimondja az egyéb helyzet szerinti hátrányos megkülönböztetés tilalmát is. Az alkotmány alapelveit az egyes törvények is megerősítik. A legfontosabb törvény, amely az esélyegyenlőséget szabályozza a 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról. E szerint tilos a közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetés, illetve zaklatás a foglalkoztatás, a szociális biztonság és egészségügy, a lakhatás, az oktatás és képzés, valamint az áruk forgalma és szolgáltatások igénybevétele területén. A hátrányos megkülönböztetés áldozatai panaszukkal az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz, más állami szervekhez, illetve a bírósághoz fordulhatnak.

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság elérhetősége: www.egyenlobanasmod.hu

A jogszabály az ilyen esetekben fordított bizonyítási eljárást ír elő, vagyis a vádlottnak kell bizonyítani azt, hogy nem alkalmazott diszkriminációt.
A törvény két új eszközt is kilátásba helyez az esélyegyenlőség javítására a munkahelyeken, illetőleg a településeken. Az előbbiek esélyegyenlőségi tervet, utóbbiak esélyegyenlőségi programot készíthetnek a hátrányos megkülönböztetéstől gyakran szenvedő csoportok helyzetének javítására.

10. kép EBH